Mon. Apr 22nd, 2019

Angola poklában – Még egy nap élet

Egy lengyel-francia koprodukcióban készült animációs mozi került január 24-én a magyar filmszínházak műsorára, a Ryszard (Ricardo) Kapuscinski életét és életművét feldolgozó Még egy nap élet. Évekig tartó előkészület eAlőzte meg a végeredményként bemutatott alkotást. A különleges filmélményt a szokatlan megvalósítás adja, a készítők aprólékosan kidolgozott animációval alkották meg a Még egy nap élet látványvilágát. A mozi készítői között rengeteg magyar név szerepel nem véletlenül, hiszen a munkálatokban a budapesti Puppetworks Animation Studio is részt vett.

1975, Angolában polgárháború dúl, miután a portugálok menekülni kényszerültek a korábban évszázadokig fogvatartott gyarmatról. A területért a két szuperhatalom, Amerika és a Szovjetunió versenyzik, a tét a terület olajkészlete és gyémántbányászata. Ryszard Kapuscinski újságíró-riporterként tevékenykedik Luandában, a lengyel hírszerzésnek dolgozik, Angola fővárosában pedig szemtanúja a zűrzavaros eseményeknek. Míg a portugálok távoznak az országból, Ricardo minél inkább szeretne egész képet kapni a kialakult helyzetről, ezért a déli frontra kéreti magát, amellyel egyenesen öngyilkos küldetésre vállalkozik. Célja, hogy megtalálja a legendás hírű Farrusco-t, a gerillák vezetőjét, aki épp olyannyira hajthatatlan szabadságharcos mint Che Guevara. Az újságíró utazása során embert próbáló helyzetek lévén csak nagy nehezen jut el a veszélyzónába. Egyik pillanatról másikra változnak az erőviszonyok, a lehetőségek – bármikor fordulhat a kocka. A kérdés csak az, Ryszard visszatér-e Luandába.

Kapuscinski motivációja fokozatosan kezd világossá válni számunkra, ahogyan gyermekkorát elmeséli Carlotának. Az újságíró a második világháború idején volt kisgyerek, legélesebb emlékei is a világégésből származnak. Az újságíró a félelmet nem ismeri, számára Angola háborús körülményei cseppet sem szokatlanok, így a földi pokolban való lét sokkal inkább már lételemévé vált. A szocializmusban nevelkedett férfi elhivatottságán és a szabad, független világról alkotott idealista nézetein így nem is tudunk igazán meglepődni.

A film játékideje szűk másfélóra. Alapvetően ennek kihangsúlyozása nem lenne fontos, azonban a forgatókönyv egyik legnagyobb erénye, hogy ez idő alatt egyszerűen képtelen kizökkenteni a nézőt abból a kaotikus szituációból, amelybe már a történet elején belehelyeztetik. A történetmesélés rögtön a háborús helyzet rövid felvázolásával kezdődik – azonban ennek részletezése igen tömény, így érdemes utánaolvasni az angolai polgárháborúnak, ezáltal még világosabbá válhat a teljes történet.

Akcióban, drámában, de leginkább feszültségben gazdag az alkotás, szinte magunkon érezzük a Kapuscinskira nehezedő nyomást. Van-e jogunk olyan döntést hozni, amellyel milliók életét változtathatjuk meg? A tehetetlenség szituációjában, ahol csak a rossz és a rosszabb lehetőség közül választhat az ember. Amennyiben Ricardo szigorúan feladata szerint cselekszik, akkor csupán jelent, mit sem törődve az általa elindított lavinával. Ez fontos kérdés, azonban a Még egy nap élet a felelősségről szól, hiszen a döntést az újságíró hitvallása határozza meg. Mi a fontosabb– az élet vagy a függetlenség eszméje? Az infernót nem is az a tömérdek holttest jelenti, amellyel Kapuscinski az útja során találkozik, hanem pont ezt a döntésképtelen szituációt, amelyben emberéletek sorsa felett rendelkezik.

Az idősíkok a filmben jól elkülöníthetőek. A hetvenes évekbeli világ – amelyben a cselekmény maga is játszódik – teljes mértékben az animáció színterén lett vizualizálva, nem is akárhogyan. Az animációs film elkészítése mintegy tíz évbe tellett, Angola bemutatása mellett Ryszard víziói követelik meg különösen ezt a technológiát – képtelenség lenne visszaadni azt a fantáziadús világot, amely egyszerre szürreális és iszonyatos. Azonban nehogy azt higgye bárki is, hogy a véres jelenetek enyhítését előtérbe helyezné a grafikus módszer – a brutális képsorok gyakorta archív felvételeken elevenednek meg, ezáltal sokkal kegyetlenebbnek hat a néző számára, mintha egy kidolgozott animáción hullanának el az emberek.

A nézőnek végig olyan érzése támad, mintha egy dokumentumfilmet és egy játékfilmet nézne egyszerre. Az alapvetően animációs film olyan jelenetekkel van közbeékelve, ahol napjainkban mesélik el az „ismerősök” Kapuscinskiról vagy saját magukról a háborúhoz fűződő élményeiket. Kifejezetten hatásos volt látni mai állapotukban az egykori helyszíneket, amelyek alig változtak valamit, például az a luandai szálloda, ahol Ryszard sok pokoli napot töltött el.

A Még egy nap élet több szempontból is jelentős alkotásnak tekinthető. Egyrészt a technikai megvalósítás okán, mivel az animációs stílus rendhagyó, másrészt a film méltó emléket állít Kapuscinski emlékének és emellett az író történetének hiteles adaptációja a most készült alkotás.

Vankó Dávid