Fri. Oct 18th, 2019

Halloween – A rémület éjszakája (1978)

A horrorfilmek műfaja az 1970-es években 360 fokos irányt váltott. A korábbi zombifilmek (pl. Az élőhalottak éjszakája) már kevésbé voltak népszerűek, így Tobe Hooper A texasi láncfűrészes mészárlás című opuszával megreformálta a horror műfaját, s megteremtette az ún. slasher horrort. Olyan műfaj kerekedett a horror világán belül, amelyben rendszerint eltorzult arcú és/vagy maszkot viselő gyilkosok kergetik halálba fiatal áldozataikat, ilyennek tekinthető Bőrpofa, Michael Myers, Jason Voorhes vagy Freddy Krueger is.

1978-ban egy újabb fenegyerek, John Carpenter érkezett egy nem mindennapi ötlettel, amelyben egy maszkos férfi kezdi el kaszabolni tinédzser áldozatait.  Ám de, már az alapkoncepció is igen szokatlan: 1963. október 31-én, azaz Halloween éjszakáján az akkor hatéves Michael Myers több késszúrással végez nővérével, majd minden megbánás nélkül távozik a házból. A gyermeket ekkor elmegyógyintézetbe zárják határozatlan időre. Egyfajta prológusnak is tekinthető ez a nyitójelenet, amely megalapozta a sorozatgyilkos lelketlen jellemét.

15 év telik el, Halloween éjszakája pedig közeleg. Dr. Sam Loomis (Donald Plesaence), Michael pszichiátere éppen az elmegyógyintézetbe tart, hogy egy rutinszerű bírósági tárgyalásra vigye a kegyetlen gyilkost, akit orvosa örökké bent tartana az intézetben (később fény derül motivációjára). Viszont a dokinak nincs szerencséje, mivel az elmegyógyintézet betegei éppen szökésben vannak (nem tudjuk meg, hogy jutottak ki), és köztük Myers is eltűnik. De ami a legfurább az egészben nem is maga a szökés ténye, hanem, hogy a fiatalon bebörtönzött srác tud autót vezetni!

Michael ezután visszatér szülővárosába, Haddonfield-be, hogy ott folytathassa mészárlását tizenöt év múltán. Kiszemel pár fiatal lányt, és Halloween éjszakáján elszabadul a gonosz. Közben a doktor kideríti, hova tart páciense, és a nyomába ered, hogy véglegesen bezárathassa.

A Halloween a slasher horror jó néhány talpkövét lefektette. Ez volt az egyik első horror (korábban már a Texasi láncfűrészes-ben is), amelyben a final girl megjelent. Általánosságban ebben a műfajban, mindig a fiatal női főszereplő éli túl az egészet, és a Sikoly óta kiegészítésként tudjuk, hogy van egy szabály, ami kimondja, hogy ha szűz az illető, nem hal meg. De komolyan, nézzük csak meg a Rémálom az Elm utcában vagy a Sikoly cselekményét (bár utóbbinál csavarnak a sztorin egyet, így a Sikoly forradalmasította ezt a szabályt).

A film képi világában számos figyelemreméltó megoldást találhatunk. Az operatőri munkának köszönhetően már az első pillanatban a gyilkos bőrében érezhetjük magunkat, mivel Judith Myers halálát Michael szemein keresztül láthatjuk.

Maga a rendező alkotta meg a film zenei világát, aki a jump scare-t megspékelte egy frászt hozó instrumentális alappal. A rendező gyakran gondoskodott a filmjeiben a zenéről is, a Halloween-ban pedig mindössze négy nap alatt rakta össze a filmzenét. A zongora és orgona alapú szintetizátorokkal minimalista stílusban ugyan, de igen hátborzongató zenei alapot készített Carpenter.

Donald Pleasence játszotta a maszkos gyilkost üldöző pszichiáter szerepét. Dr. Sam Loomis egyetlen motivációja, hogy Michael a rácsok mögött maradjon, mivel meggyőződése, hogy a gyermek maga az ördög – hiába próbálta szóra bírni tizenöt éven keresztül, kísérletei sikertelenek voltak. Loomis az egyetlen, aki komolyan veszi az ügyet, és előre látja az ámokfutást.

Jamie Lee Curtis első főszerepét játszotta a Halloween-ban, a színésznő pedig olyannyira kétségbe volt esve a casting után, hogy azt hitte egy életre elvágta karrierjét. Carpenter persze megnyugtatta, és Curtis első főszerepében egy igen korrekt alakítást hozott össze, továbbá alakítása tette őt mai napig az egyik legmeghatározóbb final girl-é.

Nem árulunk el nagy meglepetést (hiszen az új rész főszereplője is), hogy Myers a film végén nem hal meg. A rendező a végletekig fokozza a feszültséget, amelyben Laurie megküzd a sorozatgyilkossal, de az utolsó utáni pillanatban betoppan a pszichiáter, hogy leszámolhasson betegével. Ennek ellenére nyugtalanító a befejezés, mivel Michael eltűnik, és így kérdéses marad a főszereplők sorsa. Vajon folytatódik-e a vadászat Laurie után vagy elkapják a rettegett sorozatgyilkost?

A Halloween valódi kasszasiker volt megjelenésekor, és még nem is vettük figyelembe független filmes mivoltát. Mindössze 300 ezer dollárból készült, és 47 millió dollárt termelt csak Amerikában. Kifejezetten szórakoztató ez az 1979-es moziban felvett hanganyag, amely bemutatja, hogy akkortájt mennyire a film hatása alá kerültek a nézők, és milyen ijesztőnek hatottak a jump-scare-rel tűzdelt jelenetek. A rémisztő jelenetek többsége mára persze már kissé avíttá vált, nem képesek annyira megborzongatni a nézőt, mint egykoron.

A bevételnek is nagyban köszönhető, hogy folytatások sora kapott zöld utat a későbbiekben. A második rész még egy izgalmas és közepes folytatásnak tekinthető, azonban az évente megjelenő új epizódok teljesen ledegradálták a filmek színvonalát. 2002-ben olyan szintet ütött meg a Halloween-Feltámadás, hogy még Jamie Lee Curtis is viccnek titulálta az egész folytatást. Érdekesség, hogy Magyarországon az első részt csak 1989 novemberében, azaz több mint tíz évvel az amerikai premier után mutatták be, s akkor 120 ezer néző váltott jegyet az alkotásra.

A második részbe még Jamie Lee Curtis is visszatért, Donald Pleasence a franchise állandó szereplőjévé vált haláláig. Az idén mozikba kerülő új Halloween azonban az első rész folytatása, így csak azokra a tényekre és történésekre hagyatkozhatunk, amely az 1978-as klasszikusban történt.

A Halloween október 31-én újra mozikba kerül a Wolf Films jóvoltából, több moziban is látható lesz az alkotás.

Vankó Dávid